Emlékeztek még a könyvtáros lány történetére? Remélem igen, ha nem az se baj! Szexuális fétisei majdnem mindenkinek vannak, vagy ha nem is, akkor már fantáziált vagy hallott róla.
Sokszor a szexuális fantáziákat, preferenciákat is fétisnek hívja a köznyelv, így most mi is ebben a szürke zónában mozogva, nem orvosi értelemben nézem magát a fétist, és ezek szerint a könyvtáros lánynak is, ahogy ő mondta vannak, voltak fétisei.
Ahogy korábban írtam, addig életem egyik legjobb szexuális élménye volt mikor az autós kalandunk frenetikus szexuális együttlétbe torkollott. Legalábbis addig azt hittem. A kapcsolatunk idővel egyre komolyabbá vált, és már nem csak szex partnerek voltunk egymásnak, hanem jóval többek. Órákon át tudtunk beszélgetni úgymond semmiről, akár telefonon, séta közben, vagy csak a padon, kövön ülve. Persze nem mi lettünk volna, ha a beszélgetéseinket nem szakították volna félbe folyamatosa csókolózások és simogatások, olyan testrészeken is, amiket-mivel közterületen voltunk- annyira nem akartunk mindenkinek megmutatni.
Egyik nyári este egy közös padon ücsörgés, csókolózás, apró simogatás eléggé felperzselte bennünk a tüzet, alig bírtunk magunkkal. Szerencsénk volt, már este volt, egy Budapesthez közeli lakótelep egyik eldugott fás, bokros részén voltunk. Érintés, érintést követett, csók csókot, gondolom ismeritek hogy van ez. Néha finoman a pólója alá nyúltan, hatalmas , telt kebleit és a mellbimbóját az ujjaimmal izgattam miközben szemben az ölemben ült. Finom, halk nyögéseket adott ki a torkán, és elkezdett mozogni az ölemben, valahogy magától életre kelt a teste és a csípője. Sima nyári öltözet volt rajtunk, nadrág, póló és fehérnemű…
A történet a blog oldalunkon folytatódik részletesen, ahol a végére járhatsz a történetnek. Egy biztos, hogy beküldőnk a történet alapján nem használt szexuális segédeszközt, vibrátort, vágyfokozót, egyszerűen csak átadták a vágyaiknak magukat. Persze, azért nem árt az óvatosság.